Főoldal     13.Világjárvány veszélye  

13. Mekkora jelenleg a világjárvány veszélye?

Az influenza világjárvány kialakulásának nagy a veszélye. Mivel az A/H5N1 altípusú madárinfluenza-vírus mélyen befészkelte magát Ázsia nagy részén, így nem zárható ki, hogy további emberi megbetegedések is előfordulnak. Minden további eset lehetőséget ad a vírusnak arra, hogy emberről emberre történő terjedési képessége javuljon, és így kialakuljon egy már világjárványt okozni képes humán H5N1 altípusú influenza A vírus. A vírus az eddig nem érintett földrajzi területeken élő vadmadarakra és házi­szárnyasokra történő átterjedése tovább növeli a humán esetek kialakulásá­nak lehetőségét.

Bár a következő influenza világjárványnak sem az idejét, sem a súlyosságát nem lehet előre megjósolni, a kialakulásának valószínűsége megnőtt.

14. Vannak-e még más nyugtalanító okok is?

Igen. Számos.

-      A házikacsák, amelyek a fertőzést követően tünetmentesek maradnak, nagy mennyiségben ürítik a fokozott megbetegítő-képességű vírust, tehát a vírus csendes gazdái, és a kórokozót folyamatosan átviszik más szárnyasokra. Ez a tény tovább bonyolítja a helyzetet, melynek megoldásához felügyeleti intézkedésekre, és a kockázatos emberi maga­tartások elkerülésére van szükség.

-      Összehasonlítva az 1997-ből származó vírust a 2004. elején izolált törzsekkel azt tapasztalták, hogy az utóbbi időben cirkuláló kórokozó nagyobb halálozási arányt okozott a megfertőzött kísérleti egerekben és vadászgörényekben (emlős modell), és hosszabb ideig marad életképes a környezetben is.

-      Az A/H5N1 altípusú madárinfluenza-vírusra fogékony állatfajok köre is tovább bővült, a vírus megfertőz olyan emlős fajokat is, amelyek a szárnyasinfluenza-vírusokkal szemben korábban ellenállónak mutatkoztak.

-      A vírusnak a természetes rezervoárjaival a vírust eddig tünetmentesen hordozó vadonélő víziszárnyasokkal való viszonya is megváltozhatott: 2005 tavaszán Kína középső részén, egy természetvédelmi területen 6000 költöző madár pusztulását okozta a fokozott megbetegítő-képességű A/H5N1 altípusú vírus, ami szokatlan jelenség, korábban példátlan volt. A múltban a vándormadarak között csupán kétszer vált ismertté fokozott megbetegítő-képességű madárinfluenza-vírus által okozott nagymértékű pusztulás: Dél-Afrikában, 1961-ben (A/H5N3 altípus), és Hongkongban 2002-2003 telén (A/H5N1 altípus).

15. Miért annyira félelmetes a világjárvány?

Az influenza világjárvány azért jelentős esemény, mert elvileg minden országot érintve gyorsan terjedhet. Ha egyszer a kórokozó átlépi az országhatárokat, a járványt megállíthatatlannak tekintik, mivel olyan vírus okozza, amely köhögéssel és tüsszentéssel nagyon gyorsan terjed. Mivel az emberek már a tünetek megjelenése előtt terjesztik a vírust, a globális terje­dés kockázatát tovább növelik a tünetmentes légiutasok.

A világjárványt kiváltó vírus által okozott megbetegedés súlyossága, és a halálesetek száma széles határok között változhat, ám e jellemzőket a vírus megjelenése előtt nem lehet megjósolni. A múlt század világjárványai során a lakosság 25-35%-a betegedett meg. Ha feltételezzük a kedvezőbb helyzetet, és a vírus enyhe megbetegedéseket okoz majd, akkor az 1957. évi világjárvány adataiból következtetve az új vírus a világon 2-7,4 millió ember halálát okozhatja. Egy súlyosabb megbetegedéseket okozó vírus esetén azonban a számok sokkal nagyobbak lehetnek. Az 1918-as, kiemelkedően súlyos spanyolnátha járvány legalább 40 millió ember halálát okozta, tehát e járvány során az Egyesült Államokban a halálozási arány 2,5% körül alakult.

A világjárványok óriási mértékben megnövelik az egészségügyi ellátást és kórházi kezelést igénylő emberek számát, ezzel átmenetileg szinte megbénítva az egészségügyi szolgáltató rendszert. A munkából kiesők nagy száma miatt a többi alapvető szolgáltatásban (szállítás, távközlés, jogszolgáltatás stb.) is fennakadások lehetnek. Mivel a lakosság teljes mértékben fogékony lesz a világjárvány kórokozójára, egy adott, érintett közösségben a megbetegedések száma rövid idő alatt meredeken emelkedve csúcsot dönthet, és ez a társadalmi és a gazdasági életben átmeneti zavarokat idézhet elő. Ezeket a zavarokat még tovább fokozhatja a jelenlegi nemzetközi ipari és kereskedelmi rendszerek kölcsönös kapcsolata és függősége.

A korábbi tapasztalatok alapján a világjárvány egy második hulláma az elsőt követő egy éven belül várható.

Mivel egy világjárvány során valószínűleg minden országban katasztrófahelyzet alakul ki, az országok közötti segítségnyújtás lehetőségei -a természeti katasztrófák vagy a helyi járványok során nyújtottól eltérően -csökkenhetnek, mivel a kormányok saját országuk lakosságának védelmére összpontosítják erejüket.


A cikk oldalai:  1  2  3  4  5  6  7 

    Kérdések

1.Mi a madárinfluenza
2.Melyek a megbetegítő vírusok
3.Terjesztik-e vándormadarak
4.Miért különleges járványok
5.Hol volt járvány
6.Milyen veszélyt jelent
7.Hol volt emberi megbetegedés
8.Hogy fertőződik ember
9.Baromfi fogyasztása
10.Madárról emberre terjedés
11.Világjárvány kockázata
12.Emberről emberre terjedés
13.Világjárvány veszélye
14.Más nyugtalanító okok
15.Miért félelmetes a járvány
16.Világjárvány jelei
17.Oltóanyag fejlesztés
18.Gyógyszerek
19.Megelőzhető a világjárvány?
20.WHO javasolt stratégiája
21.Felkészült-e a világ