Főoldal     3.Terjesztik-e vándormadarak  

A madárinfluenzával kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdések és válaszok

1. Mi a madárinfluenza?

A madárinfluenza vagy szárnyasinfluenza az állatok egyik virális eredetű fertőző betegsége, amely általában a szárnyasok között terjed, de esetenként a sertéseket is megbetegíti. A madárinfluenza-vírus tehát nagymértékben faj-specifikus, de kivételes esetben átlépi a fajok közötti határt, és humán megbetegedést is okoz.

A madárinfluenza-vírus a háziszárnyasokat tekintve két formában jelentkezhet: mérsékelt vagy fokozott megbetegítő-képességet (patogenitást) mutathat. A mérsékelt megbetegítő-képességű kórokozó gyakran csak enyhe tüneteket okoz a madaraknál (pl. felborzolt tollazat, a tojástermelés csökkenése), és könnyen megeshet, hogy ezeket a megbetegedéseket nem is észlelik. A fokozott megbetegítő-képességű kórokozó sokkal súlyosabb tüneteket idéz elő a szárnyasoknál. Gyorsan terjed a baromfiállományban, a megbetegedés több belső szervet is érint, és az első tünetek jelentkezését követő 48 órán belül észlelt elhullási arány gyakran elérheti a 100%-ot is.

2. Melyek a fokozott megbetegítő-képességű vírusok?

Az influenzavírusok három csoportba sorolhatók, ezeket A, B, illetve C betűvel jelöljük. Mindhárom csoportba tartozó influenzavírusok képesek em­beri megbetegedéseket okozni, de csak az A és B csoportba tartozók idéznek elő járványokat. Mivel az A csoportba tartozó vírusok a legváltozékonyabbak, ezért ezek képesek világjárványok előidézésére is.

Az influenza A vírus felszínén két fontos fehérje helyezkedik el, a hemagglutinin (H) és a neuraminidáz (N). Járványügyi szempontból a hemagglutinin a fontosabb, mert ez határozza meg a vírusnak azt a tulajdon­ságát, hogy képes legyen a célsejthez kötődni és abba belépni, ahol azután a vírus szaporodása végbemegy. A neuraminidáz a sejtben újonnan létrejött víruspartikuláknak a sejtből történő kiürülését segíti elő. A hemagglutininnek jelenleg 16 változata (H1-H16), a neuraminidáznak pedig 9 változata (N1-N9) ismert. Mai ismereteink szerint a hemagglutininnek leginkább a H5 illetve H7 változatát hordozó influenzavírusok lehetnek fokozott megbetegítő-képességűek (súlyos megbetegedést okoznak), azonban nem minden H5 illetve H7 altípusba tartozó vírus fokozott megbetegítő-képességű, tehát nem mindegyik idéz elő a baromfiknál súlyos megbetegedést.

A H5 illetve H7 altípusú madárinfluenza-vírusok kezdetben általában alacsony megbetegítő-képességű formában jelennek meg a baromfiállományban, ha azonban lehetőségük van a baromfi populációban terjedni/cirkulálni, általában néhány hónapon belül mutáció (a vírus tulajdonságait meghatározó örökítő anyag hirtelen megváltozása) következtében fokozott megbetegítő-képességűvé változhatnak. Ezért a H5 és H7 altípusú influenzavírusoknak a szárnyasok között történő megjelenése mindig aggodalmat kelt, még ha a fertőzés kezdeti tünetei enyhék is.

3. Terjesztik-e a vándormadarak a fokozott megbetegítő-képességű madárinfluenza-vírusokat?

A vándormadarak szerepe a fokozott megbetegítő-képességű vírusok terjesztésében még nem teljesen ismert. A vadonélő víziszárnyasokat tekintik az influenza A vírusok természetes rezervoárjainak (gazdáinak), ezek a fajok valószínűleg évszázadok óta minden tünet nélkül hordozzák ezeket az influenzavírusokat. Hordozzák a H5 és H7 altípusokat is, de általában azok mérsékelt megbetegítő-képességű formáit. Számos közvetett bizonyíték szól amellett, hogy a vándormadarak megfertőzhetik a baromfiállományt a H5 és H7 altípusú influenzavírusokkal, és ezen vírusok ezt követően az állományban terjedve fokozott megbetegítő-képességű formává alakulhatnak át.

Korábban nagyon ritkán izoláltak fokozott megbetegítő-képességű vírusokat vándormadarakból, általában olyan elhullott egyedekből, melyeket egy-egy baromfiállományban észlelt járvány helyétől röptávolságon belül találtak. Ezek a leletek arra utaltak, hogy a vadonélő víziszárnyasok általában nem terjesztői a baromfik számára fokozott megbetegítő-képességű influenzavírusoknak.

A legutóbbi időszak (a 2005. év eurázsiai) eseményei viszont azt valószínűsítik, hogy egyes vándormadarak közvetlenül terjesztik a fokozott megbetegítő-képességű A/H5N1 altípusú madárinfluenza-vírust, és várhatóan újabb területek is érintettek lehetnek.

 


A cikk oldalai:  1  2  3  4  5  6  7 

    Kérdések

1.Mi a madárinfluenza
2.Melyek a megbetegítő vírusok
3.Terjesztik-e vándormadarak
4.Miért különleges járványok
5.Hol volt járvány
6.Milyen veszélyt jelent
7.Hol volt emberi megbetegedés
8.Hogy fertőződik ember
9.Baromfi fogyasztása
10.Madárról emberre terjedés
11.Világjárvány kockázata
12.Emberről emberre terjedés
13.Világjárvány veszélye
14.Más nyugtalanító okok
15.Miért félelmetes a járvány
16.Világjárvány jelei
17.Oltóanyag fejlesztés
18.Gyógyszerek
19.Megelőzhető a világjárvány?
20.WHO javasolt stratégiája
21.Felkészült-e a világ