Kérdezz-felelek a kullancsokról
Milyen betegségeket terjesztenek a kullancsok?
A kullancsok világszerte számos emberi és/vagy állati betegség átviteléért felelős, ún. vektor szervezetek.
Hazánkban a két legfontosabb emberi betegség a kullancs által terjesztett vírusos agyhártya/agyvelőgyulladás (meningoencephalitis) és a Lyme-kór, mindkettőnek a közönséges kullancs a hazai vektora. A kullancs által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás jellegzetes, eurázsiai elterjedésű betegség: Franciaország nyugati határától kelet felé egészen Japánig, észak-déli irányban Skandinávia és a Balti államok területétől Európa mediterrán térségéig előfordul. Közép-Európában a vírus okozta és kullancsok által terjesztett betegségek közül ez a leggyakoribb. A megbetegedést okozó vírust a Szovjetunióban az 1930-as években, a tajgán fedezték fel, hazánkban első alkalommal 1952-ben, Tatabányán izolálták közönséges kullancsból. A fertőzés az esetek jelentős részében tünetmentes. Az esetek kisebb részében 7-14 napos lappangási időt követően, enyhe betegségtünetek (láz, fejfájás, izomfájdalom, rossz közérzet, étvágytalanság, émelygés, hányinger, hányás stb.) jelentkeznek, majd néhány nap múlva a panaszok megszűnnek, teljes a gyógyulás. Minden ötödik betegnél azonban egy második, lázzal és a központi idegrendszer gyulladásával (rossz közérzet, magas láz, erős fejfájás, a nyak merevsége, hányás, tudatzavar, izombénulás) járó szakasz is követi az elsőt, a csípés utáni 3-4. héten. A betegség ilyenkor kórházi ellátást és esetenként intenzív kezelést igényel. Specifikus terápia nincs. Az ember egyrészt kullancscsípéskor, másrészt fertőzött szarvasmarha/kecske/juh nyers (forralatlan) tejének fogyasztásakor fertőződhet. A fertőzés védőoltással megelőzhető. A Lyme-kór az északi félteke mérsékelt égövi zónájában a leggyakoribb, vektorok által terjesztett, baktérium okozta zoonózis (állatról emberre terjedő fertőző betegség). A megbetegedést 1975-ben, az Old Lyme városban (Connecticut, USA) jelentkező, elsősorban gyermekeket érintő, ízületi gyulladással járó járvány kapcsán írták le, ahol az izületi gyulladást sok esetben jellegzetes bőrtünet előzte meg. Különböző tényezők arra utaltak, hogy a járvány valamilyen ízeltlábú vektorral terjedhet. Végül a betegség kórokozóját (Borrelia burgdorferi) 1982-ben, Ixodes kullancsok tápcsatornájából, Willy Burgdorfer azonosította. Legjellegzetesebb, az esetek 60-80%-ában előforduló klinikai tünete a vándorló bőrpír (erythema migrans), amely általában 7-10 napos (de minimum 48 órás) lappangási idő után, a csípés helyén jelentkezik. A bőrelváltozás mindig kis kerek folt formájában kezdődik, majd a széli részeken terjedve, középen halványulva, gyűrűt formál. A bőrjelenséget enyhe helyi fájdalom, égő érzés, ritkán viszketés kísérheti, de felléphetnek nem specifikus tünetek (pl. magas láz, gyengeség, fejfájás, izom- és izületi fájdalom, esetleg nyirokcsomó-duzzanat), valamint idegrendszeri tünetek is. Igen ritkán, a kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt betegeknél napokkal, hetekkel, esetleg hónapokkal a kullancscsípés után idegrendszeri, mozgásszervi vagy a szívet érintő szövődmények (zsibbadás, végtagfájdalom, perifériás ideggyulladás, szívpanaszok) jelentkezhetnek, de legtöbbször semmilyen társtünet nincs. Megfelelő adagban és ideig szájon át alkalmazott antibiotikummal általában jól gyógyítható, védőoltással nem megelőzhető betegség. A fentieknél ritkább, szintén kullancsok által közvetített betegség a humán babesiosis, a humán monocytás ehrlichiosis, a humán granulocytás anaplasmosis, a tibola, a krími-kongói vérzéses láz, valamint a tularémia, amelyekről további részletek olvashatók a Módszertani levél 27-30. oldalán (Országos Epidemiológiai Központ. 2. Módszertani levele a kullancsok elleni védekezésről. Epinfo 2009; 3. különszám).
|