A jelentések szerint a szökőár következtében összesen kb. 214 500 személy vesztette életét, további 142 000 főt eltűntként tartanak nyilván. Az egészségügyi személyzet
kb. 35 000 sérültet látott el. A szökőár által sújtott térségben közel 2 millió ember vált hajléktalanná.

A szökőár idején a fertőződés kockázata alacsony volt, ezért az érintett területet akkor vagy közvetlenül azt követően elhagyó külföldiek esetében semmilyen szűrővizsgálat nem volt indokolt, ilyet sem az Egészségügyi Világszervezet, sem az Európai Unió nem javasolt.

Az Egészségügyi Világszervezet tevékenységét öt területre koncentrálja:

• A fertőző betegségek korai felismerése, regisztrálása és a szükséges intézkedések megtétele;
  
• A közegészségügyi helyzet folyamatos monitorozása és intézkedések (az ivóvíz, az élelem, a higiénés viszonyok, a védőoltások, a környezet- és a mentális egészségi állapot, a nők egészsége, a sérülések);
  
• Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés biztosítása;
  
• A hatékony egészségügyi ellátáshoz szükséges készletek biztosítása;
  
• Az egészségügyi tevékenységek koordinálása.

Az Egészségügyi Világszervezet tájékoztatójában hangsúlyozza, hogy a szökőár áldozatává vált emberek tetemei nem jelentenek egészségügyi veszélyt az élőkre nézve (ez csak akkor állna fenn, ha az érintettek fertőző betegség következtében hunytak volna el). A WHO/FAO közös tanulmány szerint nem várható, hogy a szökőár következtében megnő a halak illetve a tenger gyümölcsei által közvetített fertőzések száma.

A legnagyobb veszély továbbra is az, hogy az infrastruktúra, főként kellő mennyiségű és minőségű víz, és higiénés feltételek nélkül maradt, tömegesen hajléktalanná vált emberek között a fertőző betegségek köztük főként a víz által terjedők (kolera, hastífusz, vérhas, A és E típusú fertőző májgyulladás) - járványos formában történő megjelenésének kockázata, illetve az általuk okozott halálesetek száma emelkedni fog, ha nem szentelnek kiemelt figyelmet a vízminőség és a megfelelő higiénés feltételek biztosításának.

A másik nagy fe t az érintett területek lakosságának pszichológiai támogatása, mely segít feldolgozni az eseményeket és a veszteségeket. Ehhez azonban jelenleg igen kevés szakember áll rendelkezésre.

Az Egészségügyi Világszervezet arra helyezi a hangsúlyt, hogy az egészségügyi adatgyűjtő hálózat információi alapján folyamatosan értékelje a térségben kialakult helyzetet, így nagyon rövid időn belül felismerésre kerülhessen egy járvány, amit annak korai szakában hozott, megfelelő intézkedésekkel meg lehessen fékezni.

Az egyes országokban elsősorban olyan fertőző betegségek előfordulási gyakoriságának emelkedésére, halmozott előfordulására lehet a közeljövőben számítani, amelyek az adott térségben honosak/rendszeresen előfordulnak (endémiásak). Egyes területek elmocsarasodása miatt a rovarok által terjesztett betegségek, mint a malária és a Dengue-láz nagyobb gyakorisággal fordulhatnak elő, mint korábban. Számítani lehet azon megbetegedések számának megemelkedésére is, amelynek kórokozói a szennyezett vízzel történő közvetlen érintkezés során jutnak a szervezetbe (leptospirosis, stb.).